Rájöttem, hogy be kell szereznem egy teherautót, megpakolni egy csomó cuccal, letakarni, néha beindítani, és ha megint beüt a baj, csak beleülni, és teljes ellátmánnyal lehet továbbállni. De nemcsak emiatt, hanem új, merész ötletem támadt. A városban láttam egy hatalmas telephelyet, mindenféle gépek voltak ott. Arra gondoltam, hogy hátha van egy áramfejlesztő is. Elsőre reménykedtem, hogy már itt a tanyán találok ilyesmit, de nem volt. De ott biztos lesz... És azt idehozom, beindítom, és lesz villanyom újra, számítógépem, konzolom és dvd-lejátszóm. Sőt blu-ray, olyat még úgyse láttam. Lelkes voltam újra. De először teherautó kell, valami darus, vagy valami ilyesmi. De lehet, hogy utánfutón fogom megtalálni az aggretátot, és akkor csak ráakasztom a kocsira és idehozom. Reméltem, be tudom indítani. Nem számoltam azzal -- tudatosan nyomtam el magamban --, hogy hangos lehet egy ilyen cucc, idevonzza a rohadékokat esetleg, én meg nem fogom hallani, ha jönnek. De elképzelni, hogy megnézhetem újra, ahogy Han Solo kitér a csillagromboló elől... Hát nem nagyon érdekelt a veszély egy pillanatra, az biztos.
59
2010.02.10. 07:37 AfterMárton
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://aftershock.blog.hu/api/trackback/id/tr811741731
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
