A nap lemenőben volt, mikor visszaértem. Csönd volt a ház körül, de a kémény füstölt. A Kölyök nem volt otthon. A puskát is magával vitte. Megrakam a tüzet és vizet melegítettem. A gázpalackok lassan kiürülnek. Legközelebb ketten kell bemennünk, és szerezni még párat. De a legjobb az lenne, ha találnánk valami régi tűzhelyet, amibe be lehet gyújtani fával. Erről eszembe jutott, hogy fát kell vágni. A korcsolyákat a konyhaasztalra tettem. A víz lassan megmelegszik, úgyhogy majd holnap vágom a fát. Le akartam mosni magamról mindent. Nem hagyott nyugodni a sok mocsok emléke. Szinte biztos voltam benne, hogy elektromos áram nélkül nem ússzuk meg a telet, mert kell valami riasztóféle, ami messziről is jelez... Tulajdonképpen kész volt a tervem, már csak meg kellett valósítani. De ez is a szép új világ egyik bája volt: megteszed vagy meghalsz.
B49
2010.10.28. 22:54 AfterBjörn
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://aftershock.blog.hu/api/trackback/id/tr832406570
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
