-- Hány éves vagy? -- kérdeztem a Kölyöktől. Az erdőben sétáltunk. Hideg volt aznap, november felé járhatott. Kezemben a vadászpuskával én mentem elöl. Valami leshelyet kerestünk.
-- Azt hiszem... azt hiszem, elmúltam már tizenhat. Októberben van a születésnapom. -- Hát igen, a legegyszerűbb kérdés is fura válaszokat hozhatott manapság.
-- Tudsz vadászni? Fogtál egy mókust.
-- Igen. Néha vadásztam a nagypapámmal.
-- Fogd. -- A kezébe nyomtam a puskát. Én állatra nem sokszor lőttem eddig. Megálltam, hogy előre engedjem. Kérdőn nézett rám.
-- Te vagy a vadász -- mondtam. -- Én nem tudom, hogy kell. -- Elvigyorodott, egyszerre mintha újra gyerek lett volna. Óvatosan indult el, halkan, minden neszre odafigyelve. Élvezte a dolgot, és mi tagadás, engem is magával ragadott valami gyerekes -- vagy nagyon is felnőttes -- izgalom. Még a végén friss húst eszünk, ha nem is ma, de valamikor biztos.
B42
2010.10.11. 22:38 AfterBjörn
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://aftershock.blog.hu/api/trackback/id/tr272364136
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
