Aftershock

Miután aránylag hamar felfogtam, hogy a dolgok így maradnak, elgondolkodtam, hogy mit csináljak hosszabb távon. Megfordult a fejemben, hogy véget vetek mindennek egy golyóval, de hát az valahogy nem jellemző rám. Ez van, lássuk meg, mi lesz. Menedék, víz, élelem. Ez a három dolog kell, és mindez hosszú távon. Konzervekkel kihúzom elég sokáig, víz is lesz talán. De hol üssem fel a tanyámat? Ezen komolyan el kellett gondolkodnom. Védhető legyen, elég nagy ahhoz, hogy ha bármiért nem tudom elhagyni, akor akár hetekre, hónapokra való cuccot is fel tudjak benne halmozni. Nem volna jó, ha meglátnák könnyedén -- és itt az élőkről beszélek elsősorban --, de messzebb se legyen egy nagyobb várostól mondjuk egy órányi autózásnál, sose lehet tudni, miért kell visszamenni. De ha autózok, akkor gázolaj is kelleni fog, azt odavnni, bárhol is lesz az ott, nagy autóval tudom csak. Tehrautó. De az meg nem elég mozgékony. Két autó kell. De először ki kell találnom, hova megyek. Mert ahol most vagyok -- egy pince, aminek az ablakából éppen látom az utcát -- nem ad elegendő biztonságot. Pedig aludni is szeretnék.