Vidéken még akkor is más a világ, ha éppen a városi nyüzsgés nem jellemző még Budapestre sem. A városban mindig vannak zajok, zörgés. Sikolyok egyre ritkábban. A városban azt hiszed, minden ott van, amire szükséged lehet, vidéken mindenért meg kell dolgozni. De a városban minden egyes megtett lépés veszélyes. Nem tudsz elég óvatos lenni. Amikor egyszer egy sima Tescót akartam megcsinálni, minden olyan békésnek tűnt. Majdnem elfelejtettem, hogy nem az. Mentem befelé, még egy kocsit is akasztottam odakint. Óvatosan lépkedtem végig a sötétbe borult áruházon. A sörétes puskámat a táskatartóba tettem. Surrogott a kerék, ilyen hangot azelőtt sosem hallottam. Nem csoda. Ennyire egyedül Tescóban nem volt még senki. Amikor megláttam magam előtt a sajtos pultot, megdobbant a szívem. Büdös volt, de érintetlen. Tudtam, hogy ma jót vacsorázok. És ekkor véletlenül nekitoltam a kocsit egy magazinos állványnak. Apró zörej. Ijedten álltam meg, egyik kezemmel a kocsit tartva kirántottam a puskát. Kaparászás valahonnan. Aztán megláttam. Pénztáros vagy árurakodó lehetett valaha, ma már csak egy dühöngő vadállat. Véres inge volt, eltorzult arca. Lassan mászott felém, lehet hogy eltört a lába valamikor. Céloztam, és ekkor valami hideg nyugalom szállt meg. Ha lelövöm, menekülnöm kell, szinte biztos. Hangos lesz, idecsődíti a többit. És nem lesz sajtom. Lassan, hogy lásson, elindultam a konzervek felé. Szerencsére volt még egy csomó, a hozzám hasonló túlélők -- ebből is látszik, hogy sokan már nem lehettünk -- nem nyúltak szinte semmihez. Egy zacskóba szórtam 4-5 babgulyást, összefogtam a zacskót és vártam. Amikor feltűnt a zombi, ütöttem. Csöndes puffanással nyílt szét a feje. Még egyet odacsaptam. Elhasalt, csend. Vártam pár percet. Nyugalom helyett pánik tört rám. Összehordtam a kocsimba mindent, amit értékesnek találtam, és elmenekültem. Sosem volt még ilyen jó bezárni magam mögött az ajtót otthon.
De vidéken más. Nehéz, de ha tudod, mit akarsz, meg tudod csinálni, mert legalább kiszámítható egy-egy nap. Legalábbis sokáig azt hittem.
16
2009.12.29. 07:05 AfterMárton
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://aftershock.blog.hu/api/trackback/id/tr31615212
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
