A férfi betette maga után az ajtót, kalapját a szögre akasztotta. A kutya hangos szusszanással feküdt le odakint a lábtörlőre. Van, amikor inkább kint alszik, úgy látszik, ez is ilyen. Márton odalépett a polchoz, levett róla egy üveget, megszagolta. Mosolyában büszkeség is volt. Egy derekas poharat megtöltött a gyümölcspálinkával, leült a karosszékbe, és lassan inni kezdett. Nem hagyta, hogy a gondolat -- "túl régen túl békés" -- eluralkodjon. Mostanában egész jól tudott parancsolni magának. Voltak napok, amikor szinte egész nap nem jutottak eszébe a rohadékok.