Mire azok ott kint felfogták, mi történik, az egyikük halott volt. Úgy tűnik, nem szokták meg, hogy áldozataik bármit is tesznek, miután elkapták őket. És még valamit nem tudtak: Mr. N. nem az életét féltette, hanem mindazt, amit számára ez a világ jelentett. A hatalmat, a szabadásgot. Azt, ami -- ha esetében mégoly beteges módon is -- az embert mindig is emberré tette. És ha az ilyesmit akarják elvenni valakitől, akkor Spartacusok, Rambók születnek. És emberek halnak meg. Miután tövig szúrta az üvecserepet a fickó tarkójába, felkapta a mellette heverő nagyobb kést, és kaszabolni kezdett. Kiáltozás is alig hallatszott, és már vége volt, csak a kint álló őr bizonytalan léptei halatszottak a betonpadlón. Elindult befelé, aztán megtorpant. Nem tudta, meneküljön-e vagy vegye fel a harcot. Aztán Mr. N. ránézett, ő pedig futni kezdett.