Aftershock

Hogy a gyógyszerek mennyire fontosak és mennyire tudnak hiányozni, arra az első kegyetlen berúgásom utáni másnapon jöttem rá. Pedig voltak ilyen-olyan gyógyszereim, antibiotikum meg ezek, de iszonyatos fejfájással fetrengeni egy rég elhagyott lakásban, miközben odakint tovább omlik össze minden... nem volt olyan jó. Úgyhogy aznap délután, amikor a második hullám is lement és tudtam legalább gondolkozni, első utam egy gyógyszertárba vezetett. Mókásnak tűnt, hogy 20 levél fejfájáscsillapító miatt megöltem  párat azok közül, akik egy másik világban talán ismerőseim lehettek volna. Vagy csak olyan valakik, aki mellett szó nélkül elmegyek. De ez nem másik világ volt, itt dühöngő vadállatként csatangolt mindenki, aki nem halt meg azonnal. És nekem fájt a fejem, és köztem és a gyógyszerek közt álltak ezek. Nem volt választásom. Hazafelé arra gondoltam, hogy remélem, sosem jön el a nap, amikor élvezni kezdem ezt az egészet.