Aftershock

Nehezen haladtunk a hóban, de a négykerékhajtás kitett magáért. Az üzemanyagtartály majdnem tele volt, a kocsiban készletek -- és mivel vadászni voltam, még az egyik puskám is megmaradt. Ekkor jöttem rá, hogy mennyire megváltoztam. Nem szomorkodtam, a ház elvesztése, amiért annyit dolgoztam, nem jelentett semmit. A könyvekért fájt a szívem, de különösebben nem érdekelt. Megvan minden, ami pár napra elegendő, a többit ki tudja. Amit aránylag nehezen viseltem viszont, az a városba való visszatérés gondolata volt. Nem tudtam, mit fogok találni, ha huzamosabb ideig ott kel élnem. Igazából semmit sem tudtam. És ekkor egy terv kezdett kibontakozni az agyamban, bár ennek még egyáltalán nem voltam tudatában. Most még csak menekültem.